Történetünk
Szombathely Város Koncert Fúvószenekara
Szombathely Város Koncert Fúvószenekara 2022-ben ünnepelte fennállásának 65. évfordulóját. A zenekar születése óta céljának tekinti többek között az amatőr fúvószenészek játéklehetőségének megteremtését, a fúvószene népszerűsítését, a zenei kultúra ápolását, kapcsolatépítést, tapasztalatcserét hazai és nemzetközi zenekarokkal, a megyeszékhely és egyéb városok, falvak, cégek ünnepségei színvonalának emelését, programjaik gazdagítását élőzenei közreműködéssel. Ezen célokért aktívan tevékenykedünk, részt veszünk Szombathely városi ünnepségein, különböző rendezvényeken, falunapokon, fúvószenekari találkozókon. Évente 30-40 alkalommal lépünk fel, minden nyáron több napos utazásokon szórakoztatjuk muzsikánkkal a zenekedvelő füleket bel- és külföldön egyaránt.
Szombathelyen a korábbi időszakban több zenekar is működött, ezek a politikai és közéleti változások miatt lassan feloszlottak. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy az 1957-es május 1-ei városi ünnepségen idegen zenekar játszott a felvonuláson. A város vezetői ekkor felismerték ezt a tarthatatlan állapotot, ezért megkeresték a vasútzenekar utolsó karnagyát, Rózsa Ferencet, a városi fúvószenekar megszervezése céljából. Bár a 30 éves jubileumról szóló újságcikk, 1956. őszére, pontosabban november 14-re datálja a zenekar megalakulását, ám lássuk be, az akkori események fényében ez valószínűtlen. Perdöntő bizonyítékként szolgál a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának 1957. augusztus 28-ai üléséről készült jegyzőkönyv. Az alakuló gyűlésre ekkor került sor, majd az ezt követő néhány hónapban a megalakulás folyamata is lezajlott. Az alapító tagok főként más zenekarokból érkeztek: a MÁV Járműjavító „Haladás” Fúvószenekarából, az egykori Levente-zenekarból, valamint a Szövőgyári- és Vasútzenekarból. A ma is működő városi fúvószenekar létrehozása elsősorban id. Rózsa Ferenc érdeme, aki az alapítástól kezdve 17 éven át, csaknem haláláig állt a zenekar élén karmesterként. A semmiből teremtette elő a fúvósok kottatárát, melyben például az összes nemzet himnusza is megtalálható volt. A kezdetekben Városi Tanács nagytermében, majd 1963-tól a Művelődési és Sportház irányítása alatt működött együttesünk, fenntartásáról a város gondoskodott. A protokoll szereplések mellett, szaporodtak az önálló koncertek, minősítő hangversenyek is. A 60-as évek elején a Siklósi Várfesztiválon került sor a legnagyobb megmérettetésre. Az belföldi fellépéseket követően, 1967-ben első külföldi útjukon is részt vehettek az akkori zenészek. Ekkor Schattendorfban (Somfalván) jártak. Innentől kezdve több alkalommal nemzetközi fúvóstalálkozókon, utazásokon léptek fel. Az idősödő karnagy 1972-ig állt a zenekar élén. Létrehozta és összekovácsolta az együttest, bel- és külföldi zenekarokkal ápolta a kapcsolatot, hagyományokat teremtett.
Ezt követően új korszak vette kezdetét a zenekar életében. Simon Géza alig 30 éves volt, amikor a városi fúvósok karnagya lett, ezzel új lendületet adva az együttesnek. Ebben az időszakban a legnagyobb problémát a zenészek „kiöregedése” jelentette, és bár történtek próbálkozások az utánpótlás biztosítására, ez sajnos kevés sikert hozott. Simon Géza elsődleges célja a hagyományos repertoár bővítése, az elavult kottatár korszerűsítése volt. Ebben Gréts Károly játszott fontos szerepet, aki a zenekar összetételére hangszerelte meg az előadásra szánt műveket. A repertoár megújulásával a zenekar összetétele is egyre korszerűbbé vált. A karnagy nagy odaadással fordult a zenészek felé, mely mind a közösségi életre, mind a szakmai színvonal fejlődésére is pozitív hatást gyakorolt. Simon Géza irányítása alatt is több alkalommal utazott a zenekar külföldre, jelentős eredményeket értek el szakmai minősítéseken, versenyeken, valamint országosan is jó hírnevet szerzett magának az együttes.
A karnagy 1981-es távozásával a zenekar hullámvölgybe került. Egy éven belül 3 művészeti vezetője is volt a zenekarnak: Mérei János, Márton István és Endrődy Alfréd. Végül 1982 őszén ifj. Rózsa Ferenc vette át a karmesteri pálcát. Bár a viszontagságok a szakmai színvonalra is rányomták a bélyeget, ifj. Rózsa Ferenc -az alapító karnagy unokájaként- ambiciózus célokkal kezdte meg a zenekar újraformálását. A kitűzött célokból a karnagy alább adott, ám a zenekar így is kiemelkedő eredményeket ért el, 1985-ben arany és 1988-ban kiemelt arany minősítést szerzett. A karmester vezetésével 11 alkalommal járt a zenekar Ausztriában, 2 alkalommal Németországban, egyszer Csehszlovákiában, illetve egyszer Bulgáriában. 1984-ben került megrendezésre a II. Nemzetközi Fúvószenekari Találkozó, melynek Szombathely adott otthont. Ifj. Rózsa Ferenc egészségi állapota gátolta, hogy továbbra is a zenekar vezetője maradjon, így 1991-ig állt az együttes élén.
1991-től Mérei János vette át a zenekar irányítását.
1978-tól aktív tenorkürtöse, harsonása és tubása volt a zenekarnak. A 80-as évek elejétől másodkarmesterként segítette Simon Géza munkáját, majd fél évre teljes egészében is átvette a karmesteri pálcát. Első karmesterként még 1991-től 1993-ig, majd 2001-ben állt a zenekar élén. A 90-es évek eleje változást hozott a zenekar életében, a rendszerváltás következtében megszűnt a fúvószenészek munkahelyi támogatottsága, nehezebb volt együtt tartani a zenekart. A zenekar teljes egészében a Sportház égisze alatt működött tovább. A zenekari tagság megöregedett. Mérei János irányítása alatt kezdődött meg az utánpótlás bevonása a felnőtt zenekari munkába. Az ő vezénylete alatt működött közre a kőszegi, a körmendi és a szombathelyi egyesített fúvószenekar az 1991-es szombathelyi pápalátogatáson.
1993-tól 1997 augusztusáig Janászek Ferenc volt a zenekar karmestere, aki korábban már másodkarmesterként tevékenykedett Mérei János mellett. A vezetése idején a zenekar először jutott el Erdélybe, megszervezte az első nagysikerű szombathelyi fúvósfesztivált, melyre Európa számos országából érkeztek zenekarok, többek között Észtországból, Lettországból, Ausztriából, Németországból. Irányítása alatt adta ki a zenekar első hanghordozóját, és ekkor alakult meg a Kummer Mazsorett csoport, akikkel közel 10 éven át zavartalan volt az együttműködés.
Janászek Ferenc távozása után 1997-ben Szabó Krisztián Béla Pascal került a hirtelen karmester nélkül maradt zenekar élére. A zenekar változatlanul eleget tett a felkéréseknek, sőt egy Németországi utazáson is részt vett, melynek keretében nagy sikerű koncertet adtak Welden Városában. Ez volt az az utazás, ami minden akkori zenész számára különösen emlékezetes, mivel véletlenül itthon felejtették a komplett kotta anyagot.
1998 novemberétől 2000-ig Balázs Attila és Mészáros Balázs vezették a zenekart. Vezetésük alatt jött létre az újfent nagy sikert aratott 1998-as fúvósfesztivál, ahol többek között Liszt 2. magyar rapszódiáját is előadta a zenekar, illetve másodszor is kijutottak Erdélybe.
2002 júliusától egészen haláláig, 2007-ig Avar József vezette a zenekart. Avar József halála után a szétmorzsolódott zenekart Szabó Krisztián Béla Pascal kezdte el újjászervezni. Sok fiatal és idősebb zenészt hívott a zenekarba. Legnagyobb törekvése az együttes közösségként való működésének kialakítása. Vezetésével rendszerezésre került a zenekar kottatára, emellett pontosan dokumentálta a zenekar életét. A hagyományos anyag mellett komolyzenei feldolgozásokat és kortárs műveket is megszólaltatott a zenekar. Nevéhez fűződik Jacob de Haan: Missa Katharina című miséjének magyarországi ősbemutatója a szombathelyi Székesegyházban. Hagyományteremtő szándékkal létrejöttek a fúvósbálok és a Magyaros Koncertek. A zenekar nehéz anyagi helyzetének ellenére aktívan jelen volt a kulturális életben, kapcsolatot ápolt hazai és határmenti osztrák együttesekkel. A fejlődés eredményeképp a karnagy 2012-ben miniszteri kitüntetést vehetett át, emellett 2013-ban az év civil szervezete elismerést kapta meg a zenekar. Az igazi kitüntetés számára, és sok zenész számára a hatalmas sikerű Bartók termi koncertek voltak.
Tóth Máté 2014 szeptembere óta áll a zenekar élén. Alig 20 évesen vette át a zenekar vezetését. Pálcája alatt hosszú idő után ismét megmérettetett az együttes szakmai tudása, 2016-ban a MAFUMASZ minősítési rendszere alapján, show- és koncertfúvós felső „C” fokozaton is arany minősítést szerzett. 2017-ben Sárváron, első zenekari versenyükön pedig második helyezést értek el. 2021-ben ismét minősítő koncertet adott a zenekar, szintén felső „C” kategóriában, ekkor kiemelt arany minősítést érdemeltek ki muzsikájukkal. Máté fiatal kora ellenére összekovácsolta a zenekar tagjait, folytatta az utánpótlás bevonását a zenekari életbe, így a zenekar mostani tagsága 40-45 főből áll. Egyetemi tanulmányai mellett folyamatosan modernizálja a kottatárat, nemcsak új művek beszerzésével, hanem saját hangszerelésekkel egyaránt. Céljai közé tartozik a XX. századi és kortárs magyar szerzők, úgymint Hidas Frigyes, Balázs Árpád, Farkas Antal, Sárvári József, Tóth Péter eredeti fúvószenekari műveinek megismertetése a zenekarral és a helyi közönséggel egyaránt.
